Ramsari területek Magyarországon

    A köztudatban Ramsari Egyezményként bevonult egyezmény illetve hivatalosan: a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény (az alapegyezmény kihirdetéséről korábban az 1979. évi 28. törvényerejű rendelet rendelkezett) rendelkezik azokról a területekről, melyeket mi csak "ramsari terület" - nek nevezünk.

    A Ramsari Egyezmény célja a vizes élőhelyek megőrzésének elősegítése, elsősorban az egyezmény részes államainak együttműködésére építve, továbbá az ehhez szükséges jogi, intézményi keretek megalapozása. Az egyezmény létrehozta a "Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékét", amelybe minden részes államnak legalább egy vadvizes területét felvetet. Az egyezmény alapállása nem a tiltás, hanem az ésszerű, fenntartható gazdálkodás, a területek megóvásával, ami természetesen más - más hasznosítást jelent a különböző területeken. Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).

    Hazánk 2003 - ig 19 területet jelölt a Ramsari listára, amely összesen 154 147 ha területet jelent. 2003 - ban került bejegyzésre a Felső - Tisza Ramsari terület, melynek kiterjedése 22 310,7 hektár, a Csongrád - bokrosi Sós - Tó 770 hektárja, és a Böddi - szék és Sóséri - puszta 2734 hektáros területe. Az egyezmény értelmében "vizes területnek tekintendők azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek vize álló, áramló, édes, félédes, sós, ideértve azokat a tengervíz-területeket is, amelyek mélysége apálykor nem haladja meg a hat métert."
Így jelenleg a 8004/2003. KvVM tájékoztatója szerint 23 terület tartozik az érvényes törvényi hatályok alá.

 

Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004