Kis
- Balaton:
14 745 hektáros területe 1979 április havától Ramsari terület.
A
Kis - Balaton mesterségesen kialakított medre két részre osztható. Egyrészt
az elhagyott szántókon létrehozott nyílt vízfelületű tóra, másrészt
a környező mocsaras, nádas, vízzel borított területekre. Mindkét területre,
főként vonulási időszakban vízimadarak tízezrei érkeznek meg, táplálkozni,
pihenni. A vonuló madarak közül meg kell említeni a vetési ludat (Anser
fabalis), amely sajnos nem élvez védettséget hazánkban, mégis figyelemreméltó,
hiszen Európai populációjának 1 % - a itt telel. A migrációs fajok főként
a récefélékből (Anatidae) és a gémfélékből (Ardeidae) tevődik össze.
A vizes területeken, növényvilágát tekintve állományalkotóként
jelenik meg a nádas (Phragmitetum), és vizililiomos (Nymphaetum albo-lutae)
társulás. Jelentős növényfajai: sárga nőszirom (Iris pseudacorus), a
fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), vízitök (Nuphar luteum).
A térség számos madárfajnak ad otthont, így a nagy
kócsag (Edretta alba) és a nyári lúd (Anser anser) egyaránt megtalálható.
Az üstökösgém (Ardeola ralloides), a kis kócsag (Egretta garzetta),
a kanalas gém (Platalea leucorodia), a fekete gólya (Ciconia nigra)
fészkelő állományai jelentős természetvédelmi értéket képviselnek a
Kis - Balaton mocsaras, vizes területén.
Természetesen nem hiányozhat a térségből a tőkésréce
(Anas platyrhynchos), a védett cigányréce (Aythya nyroca), a fokozottan
védett fattyúszerkő (Chlidonias hybridus), gémfélék közül a törpe gém
(Ixobrychus minutus) vagy a bölömbika (Botaurus stellaris) sem.
A térség az intenzív feliszaposodás miatt egyre nagyobb
veszélynek van kitéve. Az ellenlépésként tett kotrás, csatornázás, azonban
szintén negatív behatásnak bizonyult. Az orvhalászat miatti emberi zavarás
is jelentős.
Jelentős a területen történő nád és gyékény, valamint
sás folyamatos pusztulása is, melyek fészkelő és búvó-, valamint táplálkozó
helyeket jelentettek a vízimadarak számára.
Védettség: Tájvédelmi körzet, a Balaton - felvidéki Nemzeti Park része.