Biharugrai Tájvédelmi Körzetből a Biharugrai Halastavak,
Begésci - halastavak, Ugrai - rét, Csillaglaposi legelő, Sző - rét:

A 2791 hektár összkiterjedésű terület 1997 óta ramsari terület.

   Az élőhely természetesen nem csak a halastavat jelenti, hanem a körülötte lévő nedves réteket és az erdőket is. Jellemző vegetációja a sztyepp.
A halastó és környéke fontos élő -, pihenő-, és táplálkozó hely, számos veszélyeztetett és védett vízimadár és gázlómadár számára, mintegy 2791 hektáros terrületen.
   Előfordul a térségben a cigányréce (Aythya nyroca), a búbos vöcsök (Podiceps cristatus), feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis).
Gémfélék számos faja is képviselteti magát a területen, mint például a nagy kócsag (Egretta alba), a kis kócsag (Egretta garzetta), az üstökösgém (Ardeola ralloides), a vörös gém (Ardea porpurea).
   Megfigyelhetünk a halastó környékén kanalasgémet (Platalea leucorodia), valamint vadászó ragadozó madarakat is, úgy, mint a halászsast (Pandion haliaetus), ritkán réti sast (Haliaetus albicilla).
Természetesen a halastó és környéke nem csak a vízimadarak számára fontos élőhely, hanem sok más faj is képviselteti magát itt.
   Halfaunája igen gazdag, réti csík (Misgurnus fossilis) és lápi póc (Umbra krameri) is bizonyítottan megtalálható itt. Kétéltű fajokkal is szép számban találkozhatunk, a Biharugrai halastó élőhelye többek között a vöröshasú unkának (Bombina bombina), a zöld varangynak (Bufo viridis), a tavi békának (Rana ridibunda) és a levelibékának (Hyla arborea).
   A térség védett és fokozottan védett emlősfajoknak is otthont ad, úgy, mint a vidrának (Lutra lutra), a menyétnek (Mustela nivalis), a hermelinnek (Mustela erminea), vagy az európai sünnek (Erinaceus europeus).
   A terület madárvilágára a legnagyobb veszélyt az engedély nélküli vadászat és halászat jelenti. Nem elhanyagolható a Sebes - Körösből érkező vízszennyezése sem, amely főként a nádasok, mocsaras területek, vizek élővilágát pusztítja.
Védettség: 1990 óta tájvédelmi körzet.

Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004