Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. Hazánk jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyel szerepel a ramsari listán

Balaton
Baradla barlangrendszer
Béda-Karapancsa
Biharugra
Bodrogzug
Csongrád-bokrosi Sós-tó
Felső-Tisza
Fertő-tó
Gemenc
Hortobágy
Ipoly-völgy
Kardoskút
Kis-Balaton
Kiskunság
Kolon-tó Izsáknál
Mártély
Ócsa
Pacsmag
Pusztaszer
Rétszilas
Szaporca tó
Tata Öreg-tó
Velence-Dinnyés

 

Fertő - tó:

A Fertő - tó 8432 hektáros területe 1989 márciusa óta szerepel a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékében.

    A terület jórészt zárt nádas, amit kisebb helyeken szakít meg, egy - egy nyílt vízfelület.
A Fertő - tó környékén, több helyen vizes élőhely rekonstrukció zajlik, amelyek fontos élő - és táplálkozó helyeket biztosítanak az ide érkező és fészkelő vízimadaraknak, valamint élőhelyei számos bennszülött növényének is.
  Aflórájából kiemelkedik a sziki őszirózsa (Aster tripolium pannonicum), a Fertő tavi mézpázsit (Puccinellia peisonis), a magyar sóballa (Suaeda maritima pannonica) és a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum).
A zárt vízi növényzet fő tömegét, pedig a keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), a kötőkáka (Schoenoplectus tabernaemontani), a tavikáka (Schoenoplectus lacustris), és a szikikáka (Bolboschoenus maritimus) teszi ki.
   A Fertő - tó fontos pihenőhely a vándorló vízimadarak számára, így migrációs időszakban akár több tízezer egyed is előfordulhat a területen, 10 000 - 20 000 liba és mintegy 20 000 réce.
Ezek közül nagy többségben fordul elő a nyári lúd (Anser anser), a vetési lúd (Anser fabalis), nagy lilik (Anser albifrons). Récék közül tömegesen fordul elő többek között a tőkésréce (Anas platyrhynchos), a csörgő réce (Anas crecca), a kendermagos réce (Anas strepera), de szép számmal látni nyílfarkú récét (Anas acuta), és kanalasrécét (Anas clypeata) is.
Természetesen más védett és fokozottan védett vízimadárfaj is előfordul a Fertő - tavon, mint a pajzsoscankó (Philomachus pugnax), a gulipán (Recurvirostra avosetta), a nagykócsag (Egretta alba), vagy a goda (Limosa limosa).
   A térség jelentős szitakötő faja a piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis).
A Fertő - tó legnagyobb veszélyeztető tényezője az eutrofizáció. A nyílt vizek folyamatos algásodása, valamint a turizmus negtívan hat az ide érkező vízimadarakra, vándormadarakra.
Védettség: 1977 óta védett terület, majd 1979 - ben az UNESCO MAB területté nyilvánítja. 1992 - ben létrejön a Fertő - Hanság Nemzeti Park, melynek egyik legfontosabb élőhelye a Fertő - tó.

   
 
Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004
Főoldal Egyezmény Területek Fotók Linkek Kapcsolat Linkek Fotok Egyezmeny Fooldal Kapcsolat