Szaporca:

A Dráva egyik holtága 1979 óta Ramsari terület. A holtág nagysága mindössze 257 hektár.

   A területre jellemző, hogy nyílt vízfelülete csak nagyon kicsi, főként nádasok és bokorfüzesek helyettesítik, ami azonban kiváló élőhelyet jelent az állatvilág számára. A holtág komplex ökológiai rendszerként van jelen, változatos, vizes élőhelyre jellemző flórával és faunával.
   A holtágakra jellemző erdők, mint a puhafa ligeterdők, a fűz - nyár ligeterdők és a keményfaligetek megtalálhatóak itt. Edényes növényei közül természetvédelmi értéket képviselnek a sárga nőszirom (iris pseudocorus), a borostás sás (Carex strigosa), a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) egyedei.
   Vízinövényei közül természetvédelmi szempontból fontos állomány van jelen a fehér tündérrózsából (Nymphaea alba), a tündérfátyolból (Nymphoides peltata) a sulyomból (Trapa natans), a békaliliomból (Hottonia palustris) és a fürtös gyűszűvirágból (Carpesium abrotanoides).
   Madárfaunáját tekintve is fontos élőhely a szaporcai holtág. Korábban kiskócsagból (Egretta garzetta), nagy kócsagból (Egretta alba), és bakcsóból (Nycticorax nycticorax), álló nagy gémtelep élt a területen, sajnos az emberi zavarás miatt számuk lecsökkent. Előfordul még a térségben számos más fokozottan védett gémfaj is, mint a szürke és a vörös gém (Ardea cinerea, Ardea purpurea), a törpegém (Ixobrychus minutus), a bölömbika (Botaurus stellaris).
Vöcsökfélék közül a kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis), gólyaalkatúak közül pedig, a fehér gólya (Ciconia ciconia), valamint a fekete gólya (Ciconia nigra) egyedeit láthatjuk itt.
Récefajok is képviseltetik magukat, mint a cigányréce (Aythya nyroca), mind fészkelő mind pedig, vonuló állománnyal.
Ragadozók közül a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a kékes rétihéja (Circus cyaneus) áttelel, míg a barna rétihéja (Circus aeruginosus) fészkel a térségben.
Élőhelye a holtág a jégmadérnak (Alcedo atthis) és a gyurgyalagnak (Merops apiaster) is.
   A legnagyobb problémát az ember okozza. A mezőgazdaságban használt vegyszerek a víz szennyeződését és az eutrofizáció növekedését okozza, a szemét szintén hozzájárul a madárállomány csökkenéséhez. Mielőtt a térség természetvédelmi terület lett súlyos károkat okozott az élővilágnak az akadély nélküli halászat és vadászat.
Védettség: 1969 óta természetvédelmi terüle, majd 1996 - ban a Duna - Dráva Nemzeti Park része lett.

Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004